Jelentős akadályt gördíthet a Brassóban székelő regionális erdészeti őrség meglehetősen furcsa álláspontja a Maros és Hargita megyét összekötő Sóvárad–Etéd-út megépítése elé. Az állami hatóság mindegyre halogatja a jóváhagyások kibocsátását a szinte ötven éve nem használt, és azóta fákkal benőtt megyei út korszerűsítésére. Nem könnyű a kommunizmus által elszakított szálakat összevarrni, különösképpen fél évszázad elteltével – állapítható meg Székelyföld két külön megyébe sorolt térségeiről. Ugyanis hiába döntött úgy Maros és Hargita megye önkormányzata, hogy műúttal köti össze az 1025 méteren magasló Siklódi-kő egyik és másik lábánál fekvő kisrégiókat: úgy tűnik, az erdészeti őrség a szó szoros értelmében is keresztbe tenne. Perre mennének A sóvidéki Sóváradot és a Keresztúr-vidéki Etédet valamikor, Siklód és Küsmöd érintésével, köves út kötötte össze. Az idősebb sóváradiak még emlékeznek arra, amikor a hatvanas évek végén, a hetvenes esztendők elején a Marosvásárhelyről Etédre tartó busz a Siklódi-kő környékén lépte át a megyehatárt.Az utat azóta benőtték a bokrok, fák, de úgy, hogy még terepmotorral sem lehet végighaladni rajta. Teljesen eltűnt, ezért csak gyalogösvényeken lehet átjutni a Siklódi-kő túlsó oldalára. Ma már azt sem tudjuk, hogy pontosan hol húzódik Maros és Hargita határa” – részletezte a helyzetet Biró Csaba. Sóvárad polgármestere megerősítette, tényleg nem viccel: nem tudja, meddig tart az általa vezetett község és ezzel együtt Maros megye közigazgatási területe, és hol kezdődik Etéd és Hargita megye része. Mindezek ellenére a DJ135 jelzésű megyei út Maros megyei szakaszának újjáépítése sokkal kisebb fejtörést kellene hogy okozzon, mint a jóval hosszabb hargitai rész aszfaltozása. Persze csak elméletileg, a gyakorlatban másként fest a helyzet. Lukács Katalin, a Maros Megyei Tanács szóvivője szerint az első 1,2 kilométeres szakasszal nincsenek gondok. Itt még az idén nyáron újjáépül a Küküllőn átívelő híd, és aszfalt kerül a Sóvárad belterületét képező útszakaszra. „A gondot a további 1,2 kilométer jelenti a megyehatárig. Nem az a baj, hogy benőtte az erdő, hanem az, hogy az erdészeti őrség nem akarja megadni az útépítési engedélyt” – mondta el Lukács Katalin, hozzátéve, hogy egy 1972-es térképet is bemutattak, amelyen megyei útként szerepelt a két község közti nyomvonal. Ugyanakkor mellékelték annak a korabeli Hivatalos Közlönynek a másolatát, amelyből kiderül, hogy az út telekkönyvileg is Sóváradhoz tartozik. Bár bízik az erdészet jóhiszeműségében, az önkormányzat munkatársa a pereskedés lehetőségét sem zárja ki, még akkor sem, ha az tovább késleltetné a terv megvalósítását. Az erdészet nem tudja, miről van szó Lapunk kíváncsi volt a 2016-ban létrehozott erdészeti őrség álláspontjára is, azonban sem a brassói regionális intézmény sajtószóvivője, sem a főfelügyelője nem tudott kérdéseinkre választ adni. A telefonon elért illetékesek egyike sem ismerte a problémás helyzetet, vagy legalábbis úgy tett, mintha nem is hallott volna róla. „Ez nem kellene, hogy gondot jelentsen. Lehet, hogy a Maros Megyei Tanács emberei nem rendelkeznek a teljes információval” – bocsátkozott találgatásokba Mihai Abutnăriţei szóvivő, majd feletteséhez irányított. Sandu Ioan Mihalte kijelentette, hogy ő nem ismeri az esetet, nem tudja, miről van szó. „Valószínűleg a megyei vezetés nem járta végig a törvényes utat. Ahhoz, hogy használatba vehesse és korszerűsítse, bizonyos lépéseket kell tennie. Előbb a községnek át kell vennie az erdészet tulajdonából, majd át kell adnia a megyei tanácsnak” – ismertette a jogi procedúrát a főfelügyelő. Egyébként a „semmiről sem tudó” Mihalte két hónappal ezelőtt maga írt alá egy levelet, amelyet a brassói területi felügyelőség az önkormányzatnak címzett. Lukács Katalin szerint a két intézmény közti levelezés már egy éve folyik. Óvatosan közelítenek a hargitaiak A Hargita megyei önkormányzat elnöke, Borboly Csaba is azt szeretné, ha egy újabb szállal sikerülne összekötni a két közigazgatási egységet, de megjegyezte, mindaddig, amíg Maros megyében nem mozdul semmi, számára a végeknek számító Küsmöd és Siklód „bekötése” a legfőbb prioritás. A Hargita Megyei Tanács három szakaszra osztotta fel a mintegy 12 kilométert. Etéd és Küsmöd között van az első etap, Küsmöd és Siklód közt a második, míg Siklódtól a megyehatárig a harmadik. „Elkezdtük a munkálatokat, de csak az első két szakaszon. Csak akkor vágunk neki a megyehatárnak, amikor Maros megye is megteszi” – szögezte le a Krónikának Borboly. Helyettese, Biró Barna Botond is kellő óvatossággal kezeli a kérdést. A terep április 22-ei átadásán az alelnök arról beszélt, hogy ígéret ugyan van a Maros megyei kollégák részéről az útfelújítást illetően, de nem tudni, hogy az idei helyhatósági választások után ki fogja vezetni az intézményt, „így ezt nem lehet készpénznek venni”. Az útszakaszon egyébként egyelőre a hidak és átereszek megépítése zajlik. Az útburkolat majdani kialakításán túl a teljes beruházás a vízelvezető sáncok kiépítését, kapubejárók és mellékutcák bejáratainak felújítását, két híd felújítását és három új híd építését foglalja magában. A Hargita megyei beruházás mintegy 30 millió lejre rúg, amelynek egy részét a megyei tanács saját forrásából finanszírozza. Az önkormányzat azonban országos és uniós alapokból szeretné előteremteni az összeg javát. (Forrás: Krónika)