Jelentősen megugrott az utóbbi időben a vadbalesetek száma Székelyföldön, ám az esetek többségében csak a megsérült vagy elpusztult állatokról esik szó. Legtöbbször azonban a járműben is jelentős kár keletkezik, és hacsak nincs önkéntes, azaz fakultatív biztosítása (CASCO) a tulajdonosnak, nagy valószínűséggel saját zsebből lesz kénytelenek fedezni a javítást.

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság összesítése szerint a tavaly és idén összesen 127 vadbalesetet jelentettek be a megyében. Az autósok leggyakrabban őzeket gázoltak el, de több medvét, szarvast, vaddisznót, farkast és rókát is elütöttek.

Az előírások szerint az állat tulajdonosa vonható felelősségre az azzal kapcsolatosan felmerült károk miatt és valójában pontosan ettől válik bonyolulttá az ügy.

Egyes értelmezések szerint ugyanis a vadásztársulatokat terheli a felelősség, mivel az ő feladatuk a vadon élő, vadászható fajok őrzése.

A vadállomány azonban nem a vadásztársaságok tulajdona, hanem országos és nemzetközi jelentőségű közvagyon.

A 2006-ból származó 407-es vadászati törvény sem tisztázza, hogy pontosan kit terhel a felelősség vadgázolás esetében, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a veszélyes útszakaszokon a közútkezelőnek kötelessége vadveszélyre figyelmeztető táblákat kihelyezni, így amennyiben ezt nem teszi meg, elméletileg ő is felelősségre vonható.