Az új nyugdíjtörvény-tervezet életbe lépésétől többségében emelkednének a nyugdíjak, csökkenni pedig semmiképpen nem fognak. A tervezet szerint majd csak az lehet nyugdíjas, aki legkevesebb 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Ugyanakkor a nyugdíj korhatárra vonatkozó előírásokat nem módosítanák. Több változást is bevezetnének az új nyugdíjtörvény tervezetében, amelyet augusztus 9-én bocsátott közvitára a munkaügyi minisztérium. A törvénytervezet leszögezi: egyetlen jelenlegi nyugdíj összege sem csökkenhet. Ha az újraszámolás kisebb összeget eredményez, mint amit most kézhez kap a kedvezményezett, továbbra is a jelenlegi nyugdíját folyósítják. A nyugdíjkorhatár sem változik. A tervezet, amelyet kedden Bán Katalin, a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója is ismertetett a sajtóval, előírja, hogy az a személy lehet nyugdíjas, aki legkevesebb 15 év szolgálati idővel rendelkezik. További újdonság, hogy beszámítanak minden olyan bérjellegű juttatást, pótlékokat, teljesítménybért, 13. fizetést, túlórákat, prémiumokat, díjakat és egyéb bónuszokat, amelyek után társadalombiztosítási járulékot fizettek. Hivatalból 10 százalék jár azoknak, akik dolgoztak 1975. február 1-je és 2001. április 1-je között is. Ez a százalék növelhető, amennyiben a nyugdíjas erre vonatkozó bizonyító iratokat mutat be. Amennyiben az igazolások figyelembevételével újraszámított nyugdíj kisebb lesz, az eredeti 10 százalékos emeléssel kiszámolt nyugdíj marad érvényben. A tervezet újdonságai közé tartozik még, hogy a mesteri és doktori képzés éveit is hozzájárulási időszaknak tekinti. A 15 év szolgálati időnél kevesebbel rendelkező nyugdíjasoknak három hónap áll rendelkezésükre a törvény életbe lépése előtt, hogy válasszanak a nyugdíj és a minimális társadalmi segély között. Kivételt képeznek azok, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, és rendelkeznek a minimális 10 és 15 év közötti szolgálati idővel, ami akkor volt érvényben, amikor nyugdíjukat megállapították. Ez a kivétel csak azokra érvényes, akik a törvény életbe lépésének pillanatában már nyugdíjasok. A tervezet szerint továbbra is négy típusú nyugdíj lesz: az öregségi, az előzetes, a rokkantsági és az utódlási nyugdíj. Az öregségi nyugdíj esetében teljesíteni kell a nyugdíj korhatárra és a szükséges szolgálati időre vonatkozó feltételeket. Kivételként a jelenlegi előzetes (teljes összegű) nyugdíj öregségi nyugdíjjá válik, azaz azok a személyek, akik több mint nyolc évvel túlteljesítették a törvény által előírt teljes szolgálati időt, öt évvel azelőtt kérhetik nyugdíjazásukat, hogy elérnék a nyugdíj korhatárt. Ugyanakkor ebben az időszakban összevonható a bér a nyugdíjjal. Egy másik újdonság, hogy azok a nők, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, és felneveltek legalább három gyereket (16 éves korig), hatéves korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba. Ehhez a negyedik gyerek után hozzáadódik még egy-egy év kedvezmény minden további gyermekért. Az előzetes (csökkentett összegű) nyugdíj a jelenlegi részleges előzetes nyugdíjnak felel meg, és az ezzel kapcsolatos előírások változatlanok maradnak. A rokkantsági nyugdíj esetében újra meghatározzák a rokkantsági besorolásokat, hogy lehetőséget teremtsenek az egyéni munkára. Az utódlási nyugdíjakra vonatkozó jelenlegi előírásokat azzal a kitétellel bővítették, hogy a túlélő házastárs saját nyugdíja mellé megkapja az elhunyt házastárs nyugdíjának 25 százalékát. A törvénytervezet fenntartja a fakultatív járulékfizetés lehetőségét, azzal a módosítással, hogy míg eddig csak öt egymást követő évet lehetett visszamenőleg befizetni, a jövőben, ötéves korlátig, bármelyik nem kontributív időszak befizethető. A minimálbér helyett azonban az országos átlagbért tekintik kiindulópontnak. A minimál nyugdíjat az aktuális év országos bruttó minimálbéréből számolják ki. Azok a személyek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, az országos bruttó minimálbér 45 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1 százalékot minden 15 fölött teljesített szolgálati évért. Azok a személyek, akiknek szolgálati ideje 10 és 15 év közé esik, az országos bruttó minimálbér 40 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1 százalékot minden 10 fölött teljesített szolgálati évért. Ha valakinek az újraszámolás után nagyobb összegű nyugdíj jön ki, akkor azt fogja megkapni ezután. A nyugdíjkiszámítási képlet értelmében a nyugdíj összege egyenlő az összegyűjtött pontok száma és a referenciapont értékének (vpr) szorzatával. Az összegyűjtött pontok számát az éves pontszámok összege adja, az éves pontszámot pedig úgy kapjuk meg, hogy a havi pontszámok összegét elosztjuk 12 hónappal. A havi pontszám egyenlő a bruttó jövedelem és az országos bruttó átlagbér hányadosával. A referenciapont értéke 2021-ben 75 lej lesz. A képletnek nemcsak az az előnye a munkaügyi minisztérium szerint, hogy felszámolja a méltánytalanságokat, hanem az is, hogy valamennyi nyugdíj nőni fog. A törvény több szakaszban lép életbe 2021-ig. A nyugdíjpont értéke a kormányprogramnak megfelelően emelkedik a következőképpen: 2019-ben 1 265 lej, 2020-ban 1 775 lej, 2021-ben pedig 1 875 lej lesz. 2022-től a referenciapont értékét kiigazítják az éves inflációs rátával. Romániában jelenleg hozzávetőlegesen ötmillió nyugdíjast tartanak számon.