Hírek


A kissolymosi útnak a tavaknál lévő, több mint hatszáz méteres szakaszán több járt út is van, egy régi és egy lakók által is kitaposott. A tótulajdonosok hiába óhajtják, a kitaposott rész nem közterület, így sajnos az útfelújítást végző megyei tanács ott nem építhet, fejti ki a témában írt blogbejegyzésében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Be kell tartani a törvényeket, és egy tisztázatlan tulajdonviszonyra épülő beruházás nem lenne az, nyomatékosította a megyeelnök.  A megyei tanács illetékesei megbeszélésre hívták az érintett tulajdonosokat, de ez egyelőre elmaradt, ellenben Borboly Csaba bízik benne, hogy erre is sor kerül. A megyeelnök nyitott a vélemények megvitatására, és szükségesnek tartja a mindkét fél számára előnyös párbeszédet, hisz meggyőződése, hogy megoldást csak így lehet találni.  A tervek szerint a megyei út felújítása a tótulajdonosoknak és a horgászoknak is kedvezőbb körülményeket biztosít majd.

2017.09.19


– A megyei utak karbantartási és felújítási közbeszerzésein azok a cégek indulnak jó eséllyel, akiknek van közbeszerzési gyakorlatuk, tapasztalatuk. Ez azt eredményezi, hogy számos esetben késve indulnak el a munkálatok egy-egy szakaszon, mert utólag kiderül, hogy a nyertes vállalatnak nincs kapacitása – fejtette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A megyeelnök szerint mindig öröm, ha egy-egy kiírásra jelentkeznek a cégek, viszont ha ugyanaz a cég sok más kiírásra is jelentkezik, fennáll annak a veszélye, hogy az a minőség rovására megy és nem tartják a határidőket. Ilyen esetekben a megyei tanács illetékes munkatársai folyamatosan, úgymond a nyakukra kell járjanak. Jelenleg is teljes erőfeszítéssel azon dolgozik a megyei tanács, hogy úgy a karbantartási munkálatok, mint a kivitelezések esetében a nyertes vállalkozások tartsák a határidőt az összes elvállalt munkálat esetében a tél beállta előtt. Ebben a megyei tanács elnöke a polgármesterek és megyei tanácsosok közreműködését is kérte, hogy ezt a helyszínen is ellenőrizni lehessen, biztosítva a munkálatok megfelelő kivitelezését. Ugyanakkor a lakosság közreműködését is kérik, hiszen az idő kevés és sok munkálatot kell elvégezzenek a nyertes cégek, mint sáncok, átereszek takarítása, padkavágások és kövezések. Borboly Csaba szerint a jelenség ellen az lenne a megoldás, ha azon megyei vállalkozások jelentkeznének a kiírásokra, akik ma sok esetben alvállalkozókként vannak jelen a munkálatokban. Hargita Megye Tanácsa többek között ezért is hirdette meg a karbantartási munkálatok kivitelezését kistérségekre, úgynevezett lotokra osztva. Így több lehetőséget adnak a megye vállalkozásainak, hiszen nem minden cégnek van kapacitása egy egész megye útjainak karbantartását elvégezni. A versenyterep kialakításával a cél a munkálatok jó minőségű kivitelezése határidőn belül. A megyeelnök ugyanakkor sajnálja, hogy többen kiestek a közbeszerzések során. A tapasztalatokat leszűrte a megyei tanács, a vállalkozások részéről pedig továbbra is kéri az együttműködést, hogy a közbeszerzési iratcsomókat, esetleges kérdéseket időben és a kért formában tegyék le, ezzel is kiküszöbölve a kizárások lehetőségét.

2017.09.19

Meghaladta a vadkárok száma a tavalyit Hargita megyében. A vadak, elsősorban a medvék főleg a termőföldeken garázdálkodnak, de szinte minden napra jut kárfelmérés az elpusztított háziállatok miatt is. Van olyan gazda, aki nem mer bemenni saját kukoricásába a medvék miatt.  Az év eleje óta 295 vadkárt vett nyilvántartásba a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, ezek közül mintegy 200-at medvék okoztak. Ez nagyjából ötvennel több eset, mint tavaly. A károk száma napról napra nő – tájékoztatott az ügynökség igazgatója. Domokos László József elmondta, a termőföldeken, de gazdaságokban, legelőkön is történnek károk. Főként teheneket pusztítanak el a medvék, és szinte mindennaposak a hasonló esetek. A mezőgazdasági területek közül elsősorban a kukoricásokat éri kár.  Nemcsak a vadkárok jelentenek problémát a vidéken élők számára, hanem az is, hogy a medvék bejárnak a településekre, az emberek pedig félnek.. Bálint Elemér Imre úgy véli, jövőre robbanásszerűen fog nőni a medvepopuláció, és attól tartanak, hogy a házból se fognak tudni kimenni a nagyvad miatt. Megtörténhet az is, hogy jobb híján a lakosság próbálja szabálytalanul megoldani a gondot, például hajtásokat szerveznek, ezzel azonban csak a szomszédos településen élők baját gyűjtenék meg, és néhány napon belül úgyis visszatérnének a medvék – magyarázta Bálint. A bejelentett esetek szerint Homoródszentmárton községben megháromszorozódott a medvék által okozott károk száma tavalyhoz képest. A nagyvad gyakori felbukkanása miatt a vadászok két-három naponta járnak riasztani a társulat által ügykezelt területekre – tudtuk meg Jakab Attilától, aki a község polgármestereként és a Nagy-Küküllő Vadásztársulat elnökeként két nézőpontból is ismeri a problémát. Elmondta, annak, hogy jelentősen megnőtt a feljegyzett vadkárok száma, az is a magyarázata, hogy győzködik a község lakóit, jelentsék be a károkat. A társulat elnökeként az a tapasztalata, hogy akár mindennap mehetnének riasztani a környékbeli településekre, olyan gyakori a medvék felbukkanása. Viszont el sem tudnak jutni mindenhova, ahonnan el kellene kergetni a medvéket. Jelentős túlszaporulat jellemzi a medvepopulációt, és amíg nem bízzák szakemberre a kialakult helyzet megoldását, addig nem várható változás. Sem a problémás nagyvadak áttelepítése, sem más hasonló módszer nem oldja meg a gondot. Csak egy megoldás van: a kilövés – summázta a helyzetet Jakab. A Nagy-Küküllő Vadásztársulat területein kétszáz medvét kellene kilőni a több mint háromszázas állományból – magyarázta a terület eltartóképessége alapján a szakember. Hozzáfűzte, a környezetvédelmi minisztérium által meghatározott adatok szerint csak huszonnyolc medve élhetne optimális körülmények között a mintegy 110 ezer hektáros vadászterületen. A valóságban viszont több mint tízszer annyi a medve a vadásztársulat által ügykezelt területen.

2017.09.19.

Krízishelyzetekben használható gyorsriasztási rendszer kiépítését kéri Klaus Johannis államfő a kormánytól. Az elnök szerint a vasárnap pusztító vihar felfedte hiányosságokat, amelyek megmutatkoznak a katasztrófa-elhárítás és a lakosság gyors figyelmeztetése terén. Johannis szerint megengedhetetlen, hogy az internetsebességéről és az IT-szakemberek nagy számáról híres Romániában ne létezzen egy, a kormány által kezdeményezett, sürgősségi helyzetekben alkalmazható rendszer a lakosság riasztására. Az államfő részvétüzenetet küldött a halálos áldozatok hozzátartozóinak és gyors felépülést kívánt a sérülteknek, ugyanakkor leszögezte: a veszélyes meteorológiai jelenségek gyakorivá válása miatt elfogadhatatlan, hogy akadozva működjön az állami intézmények belső kommunikációja, hisz ezeknek nemcsak a katasztrófák következményeit kell orvosolni, hanem feladatuk a megelőzés, a lakosság gyors riasztása is - olvasható az államelnöki hivatal hétfői közleményében. Johannis a lakosság figyelmeztetésére alkalmas gyorsriasztási rendszer kiépítését, valamint a krízishelyzetek kezelésének hatékonyabbá tételét kéri a kormánytól.Az államfő az oktatás szerepét is megemlítette a katasztrófa-elhárításban. "Elengedhetetlen az állampolgárok felkészítése, és ebben az iskola nagyon fontos szerepet játszik. Csak egy folyamatos tájékoztató kampány révén tudjuk fejleszteni az emberek reagálási és elhárítási képességét, amelyre veszélyes meteorológiai jelenségek vagy más válsághelyzetek esetén szükségük van" - szögezte le Johannis.

2017.09.19