Szerdai ülésén hozott a kormány több olyan döntést, amely a nyugdíjakat érinti. E szerint július elsején 10 százalékkal emelik az öregségi járandóságot, a minimálnyugdíj értéke pedig 520 lejről 640 lejre nő szintén a jövő év közepétől. Szeptemberben 4,6 millió nyugdíjas volt az országban, az átlagnyugdíj értéke 1071 lej. A társadalombiztosítási járulékoknak, így a nyugdíjjáruléknak is teljes egészében a dolgozókra áthárítása következtében az államnak több pénzt kellett volna átutalnia a magánnyugdíj-biztosítóknak kötelező magánnyugdíj-járulékként. Ezt ugyanis a dolgozók által az államnak befizetett járulékból utalták át a magánbiztosítóknak. A dolgozók bruttó bérének 5,1 százalékát kellett átutalnia az államnak a magánbiztosítóknak, ezt most 3,75 százalékra mérsékelték. Az országban 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnek számító kötelező magánnyugdíjalapoknál a dolgozók hozzájárulását fokozatosan 6 százalékra emelik. Az elmúlt tíz évben a kormányok halogatták az eredeti ütemterv szerinti emelést, hiszen a 6 százalékot már 2016-ban el kellett volna érni. A kormány szerint a mostani 1,35 százalékpontos csökkentés ellenére a magánnyugdíj-biztosítók által idén kezelt alapok névleges értéke nem fog csökkenni, mert a társadalombiztosítási járulékoknak a dolgozókra áthárítása következtében 20 százalékkal nő január 1-jével az átlagbér, ami kompenzálja az 1,35 százalékpontos csökkentést. Az intézkedést bíráló elemzők szerint ugyanakkor ez a lépés a magánnyugdíj-rendszer elsorvasztásához vezet hosszú távon, a dolgozók veszíteni fognak, ugyanis megtakarításaik csökkennek olyan körülmények között, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága bizonytalan.

2017.11.09.