Hírek

A Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából március 27-31. között nagy szabású ellenőrzéseket végeztek a megye iskoláiban és Hargita Megye Tanácsánál. Az ellenőrzések a tej-kifli programon belül a tejtermékek beszállítására kiírt közbeszerzési folyamatokat is ellenőrizték többek között. Ezen kívül több Hargita megyei iskola is az ellenőrzés tárgya volt, itt a termékek tárolását, valamint azok elosztását vették nagyító alá. A közbeszerzési folyamatban nem találtak kihágást az iskolák esetében pedig néhány apróbb eltérést észleltek. Végeredményben elégedetten távoztak az ellenőrök. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is elégedett az eredménnyel, elmondása szerint az iskolák sincs amiért aggódjanak, hiszen sokat dolgoztak közösen a megyei tanáccsal, ennek eredménye, hogy az ellenőrök sem találtak nagyobb rendellenességeket. A megyeelnök szerint a jövőbeni ellenőrzések még pozitívabb eredményekkel szolgálnak majd, köszönhetően a nem rég bevezetett online rendszernek is.

2017.04.10.

Megdrágulhat a kenyér ára, akár tíz százalékkal is – ez a búza és a liszt árának emelkedésének lehet a következménye, de annak is, hogy a minimálbér 1.450 lejre való emelkedése nyomán többet kell fizetni az alkalmazottaknak. Ezt a Rompan malom- és sütőipari munkáltatók szervezetének elnöke, Aurel Popescu jelenette be. Jelenleg egy tonna búza tíz százalékkal drágább, mint tavaly. A liszt ára 850 lejről 1.000 lejre nőtt tonnánként. A Rompan elnöke szerint egyes pékségek már meg is emelték az árakat. Romániában csökkent az elmúlt években a kenyérfogyasztás mértéke, de még mindig az európai átlag fölött van, amely 82 kg/fő/év. Az ország pékségei havonta mintegy 180.000 tonna kenyeret adnak el. A malom- és sütőiparban 80.000 alkalmazott dolgozik, az iparágnak évente 2,5 milliárd eurós forgalma van az országban.

2017.04.10.

A katonák zsoldja 20 százalékkal, a rendőrök alapbére 5 százalékkal nő 2017 júliusától; az egészségügyi személyzet és a pedagógusok fizetése január 1-jétől emelkedik - közölte csütörtökön Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter.A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetői aláírták csütörtökön az egységes bértörvény tervezetét, miután két maratoni ülés keretében megtárgyalták a jogszabály előírásait. A koalíciós pártok ülését követően a munkaügyi miniszter ismertette a tervezetet a sajtóval.Lia Olguţa Vasilescu tájékoztatása szerint 2017. július 1-jétől a következő béremelések várhatók: a katonai személyzet alapzsoldja 20 százalékkal nő a márciusi szinthez képest, a rendőrök alapbére pedig 5 százalékkal.  Január 1-jétől az orvosok és asszisztensek megkapják a teljes béremelést, így az ő bérük nem nő már 2020-ig.A pedagógusok fizetése 50 százalékkal nő a 2017. decemberi szinthez képest, az alapbérek, alapzsoldok 25 százalék-kal nőnek a decemberi szinthez viszonyítva. „2019 és 2022 között évente nő majd a közalkalmazottak alapbére a törvény által 2022-re előírt fizetés és a 2018 decemberében kapott bér közötti különbözet egynegyedével" - magyarázta Lia Olguţa Vasilescu.
Az államfő fizetése lesz a legnagyobbA tárcavezető hangsúlyozta, a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a minimálbér lesz majd az 1-es együtthatónak megfelelő összeg. Az államfő fizetése lesz majd a legnagyobb, koefficiense a 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg lesz a bére.A szenátus, a képviselőház, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökének, illetve a miniszterelnöknek a bére 11-es koefficiensű, a legfelsőbb bíróság bíráié és az alkotmánybíróké 10,5-ös, a minisztereké 10-es, az államtitkároké 7,4-es, míg a képviselők és szenátorok a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bért kapnak majd.A megyei tanácselnökök fizetésének kiszámításakor 8-as, az alelnökök esetében 7-es, a 300 000 lakosnál népesebb települések polgármesterei esetében 8-as, a 200 000 lakosnál népesebb települések esetében pedig a 7,5-ös szorzót alkalmazzák a bérek kiszámításakor. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3000 főnél kisebb lakónépességű települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak majd.A jogszabály nem terjed ki a Román Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (ASF) alkalmazottjaira - tette hozzá a miniszter.

2017.04.07.

Akár 10 százalékkal is drágulhat a kenyér, a búza és a liszt árának emelkedése miatt. A drágulás oka az is, hogy a minimálbér 1450 lejre növelése miatt öbbet kell fizetni az alkalmazottaknak - nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a malom- és sütőipari munkáltatók szervezetének (Rompan) elnöke.Aurel Popescu elmondta, a búza ára március elsejétől 7-8 százalékkal nőtt a megnövekedett exportigények miatt. Emellett a minimálbér 1450 lejre emelésével nőtt az alkalmazottak utáni kiadások összege. „Be kell ismernünk, hogy a villamos energia és a gáz ára is emelkedett tavalyhoz képest. Százalékban kifejezve elmondhatom, hogy 10 százalékos drágulásra lehet számítani” - magyarázta a Rompan elnöke.
Jelenleg egy tonna búza tíz százalékkal drágább, mint tavaly, 780-800 lejbe kerül. A liszt ára 850 lejről 1000 lejre nőtt tonnánként. A Rompan elnöke szerint egyes pékségek már megemelték az árakat.Romániában csökkent az elmúlt években a kenyérfogyasztás, egy év alatt az egy főre eső 98 kilogrammos fogyasztás visszaesett 96 kilogrammra, de még mindig az európai átlag fölött van, amely 82 kg/fő/év. Az ország pékségei havonta összesen mintegy 180 ezer tonna kenyeret adnak el.A malom- és sütőiparban 80 ezer alkalmazott dolgozik, az iparágnak évente 2,5 milliárd eurós forgalma van az országban.

2017.04.07.

Alkategóriák