Hírek

Tatarozás alatt áll a székelykeresztúri református egyház gyülekezeti háza, ott tartott terepszemlét október 13-án Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A munkálatok megtekintésénél továbbá jelen volt Kolumbán Dávid megyei tanácsos, Antal Zoltán református lelkész, Lőrinczi Lajos, György Árpád és Fodor Sándor gondnokok.

A székelykeresztúri református egyház a tulajdonában lévő nagyértékű kegytárgyakat áruba bocsátotta, hogy 1936-ban megépülhessen a székelykeresztúri református iskola. Az iskola épületét 1949-ben államosították, és 2002-ig átalakítva városi művelődési házként működött. A református egyház 2002-ben egyezséget kötött az akkori városvezetéssel, hogy ameddig a városnak sikerül önálló művelődési házat kialakítani, addig az épület továbbra is a város használatában marad.

2012-ben adták át a város művelődési házát, így 2013-ban megkezdődtek a gyülekezeti ház feljavítási munkálatait. A folyamatban lévő munkálat összértéke 464 147 lej, amelyből 2013 óta 115 000 lejt Hargita Megye Tanácsa támogatott.

 

2016.10.14.

 

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége idén is díjazza a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért diákokat, valamint az oktató-nevelő munka mellett tudományos kutatást is végző pedagógusokat. A Mákvirág-, Bolyai Farkas- és Kós Károly-díjjal azokat a tehetséges diákokat jutalmazza, akik hazai és nemzetközi tantárgyversenyek, kulturális és sportrendezvények díjazottjai, valamint példás magatartású tanulók. Az Apáczai-díjat azok a pedagógusok pályázhatták meg, akik a közoktatásban dolgoznak (vagy onnan mentek nyugdíjba), és önálló kötetben vagy elismert tudományos szaklapban közzétett munkák szerzői. A díjak ünnepélyes átadására október 15-én, szombaton 10 órától kerül sor Szovátán a Teleki Oktatási és Módszertani Központban.

 

2016.10.14.

A településeknek együttműködve nagyobb esélyük van a fejlődésre, lakóiknak pedig ezáltal egy jobb életminőségre. E gondolat mentén gyűltek össze október 13-án, csütörtökön Hargita és Maros megyei elöljárók a székelykeresztúri Molnár István Múzeum agrártörténeti és borászati pincéjében, a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség meghívására. A találkozó célja az volt, hogy a megyehatárhoz közeli települések között állandó párbeszéd kezdődjön el, és bővüljön a közös kapcsolati háló. A gyűlésen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke, Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere, Verestóy Attila szenátor, valamint térségbeli községek – Nagysolymos, Újszékely, Galambfalva, Etéd és Szentábrahám – képviselői.

Maros megyéből tiszteletét tette Tóth Tivadar, Segesvár alpolgármestere, Gáll Ernő tanácsos, Szabó József, a fehéregyházi múzeum munkatársa, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Varga József, Gyulakuta polgármestere, valamint Sagyebó István balavásári polgármester. A felvetett vitaindító témajavaslatokhoz az egybegyűltek többször is hozzászóltak, elindult a párbeszéd a megyék közti kulturális együttműködés, iskolák közti kapcsolatok ápolása, turisztikai adottságok összesítése, kiaknázása, közös turisztikai programok megvalósítása, egyházak támogatása, ifjúsági és szociális programok közös kivitelezése terén, ugyanakkor terítékre került a két megye közti átjárhatóság, az utak helyzete. Felmerült még a kulturális együttműködés, az iskolák közti kapcsolatok ápolása, a turisztikai adottságok, közös programok szervezése valamint az utak javítása, karbantartása.

Nem csak a közigazgatási határok jelzik Székelyföldet, és a jövőt mi magunk építjük, közös víziókkal, a hasonló gondok megoldásával, hangzott el. Javaslatok hangzottak el a két megye településeit összekötő, javítást igénylő utakról, mint például a Gagy-keresztje–Bözöd, Siklód–Sóvárad, Szederjes–Székelymuzsna, Újlak–Székelyvécke szakasz. Rafai Emil polgármester hangsúlyozta, érdemes odafigyelni arra, ami összeköt, és jelentősnek tartja, hogy kultúránk, nemzeti identitásunk, érzelmi kapcsolatok mentén egyáltalán elkezdődik a közös gondolkodás az ügyek, gondok és problémák megoldásáról.

 

2016.10.14.

Filmezni fogják a sofőrvizsgákat és szigorítják az autósiskolák működési engedélyének kibocsátását. Többek között ezeket az intézkedéseket tartalmazza a 2020-ig érvényes közúti közlekedésbiztonsági stratégia, amelyet szerdai ülésén fogadott el a kormány.

A közvitára bocsátott dokumentum azokat a lépéseket irányozza elő, amelyekkel a remények szerint 2020-ra felére csökkenthető a halálos közúti balesetek száma Romániában a 2010-es szinthez képest.  A stratégia többek között rendelkezik arról, hogy megfigyelőkamerákkal kövessék a gépjárművezetői engedélyek megszerzésére szervezett vizsgákat. Ugyanakkor előírja a vonatkozó törvény módosítását úgy, hogy a autósiskolák engedélyét csak azzal a feltétellel hosszabbítsák meg, ha a tanoncoknak legalább fele sikeresen sofőrvizsgázik. A stratégia kitér arra is, hogy „tanácsadásban kell részesíteni az ismételten súlyos szabálysértést elkövető gépkocsivezetőket”.

A stratégia biztonsági műszaki ellenőrzést vezet be a balesetet szenvedett járművek újbóli forgalomba helyezése előtt. A terv ugyanakkor - az unió más országaiban alkalmazott gyakorlathoz igazodva - a kihágások megállapításakor az automata rendszereket helyezi előtérbe.

 

tablak

 

 

2016.10.13.

Alkategóriák