Hírek

Mintegy 120 hektárnyi száraz növényzet égett le március elejétől Hargita megyében. A tarlótüzek oltására több tucat tűzoltóegység és önkéntes tűzoltó vonult ki. A hónap elejétől 33 esetben észleltek felügyelet nélkül hagyott avartüzeket, amelyek következtében 120 hektárnyi területen égett le az aljnövényzet - nyilatkozta szerdán Alina Ciobotariu, a Hargita megyei készenléti felügyelőség szóvivője. Az idézett forrás szerint több esetben is fennállt a veszély, hogy a tűz átterjed a szomszédos erdőkre vagy lakóházakra, csupán a gyors beavatkozásoknak köszönhetően nem keletkeztek nagyobb károk.

2017.03.30.

Az Európai Néppárt (EPP) március 29-30-án Máltán tartja kongresszusát. Az RMDSZ – amely az EPP tagjaként 12 fős delegációval képviselteti magát az eseményen – szerint a kongresszus jó alkalom arra, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét európai szintre emeljék, hogy beszámoljanak azokról a jogsérelmekről, amelyek a magyar közösség ellen irányultak az elmúlt időszakban.„A kongresszus napirendjén a menekültváltság, a biztonsági kérdések, a terrorizmus, a Brexit, különböző gazdasági kérdések szerepelnek, olyan témák, amelyek Európa jövőjét a következő években jelentősen meghatározzák. Az RMDSZ delegációjának az a feladata, hogy a kétoldali találkozók, munkamegbeszéléseken és tárgyalásokon a romániai magyarság helyzetét meghatározó témákról számoljon be, különös tekintettel az elmúlt időszakra jellemző jogsérelmekről” – számolt be a máltai kongresszus tétjéről Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Elmondta, a DNA hatalommal való visszaélése, a marosvásárhelyi iskola ügye, a magyar közösség elleni diszkriminációs esetek, az anyanyelvhasználat korlátozása is részét képezi a delegáció által folytatott egyeztetéseknek.„Annak ellenére, hogy a hivatalos román álláspont modellértékűnek akarja beállítani a hazai kisebbségek védelmet, a valóság ennek ellentmond. Erre világít rá az amerikai külügy országjelentése is. Mindaddig, amíg a kisebbségi jogok ügye rendezetlen, minden lehetséges eszközzel és partnerrel nyomást kell gyakorolnunk a román államra” – hangsúlyozta, majd hozzátette: bár az RMDSZ jelenleg nincs kormányon, politikai eszközzel, a parlamenti megállapodás által is képviseli a közösség érdekeit.A Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció tagjai: Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök, Biró Rozália parlamenti képviselő, az Európai Néppárt Nőszervezetének alelnöke, Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők, Vincze Loránt külügyi titkár, Kelemen Kálmán és Zsombori Vilmos, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és alelnöke, valamint Kurkó Cecília.

2017.03.29.

A képviselőház környezetvédelmi bizottsága keddi ülésén úgy döntött, javasolja, hogy az eddigi bírság tízszeresét szabják ki azokra, akik háztartási, kőolajalapú, vegyi vagy mérgező hulladékot dobnak el az erdőben.Döntöttek arról is, hogy ezenetúl bűncselekménynek számítana a törvénytelen úton szerzett fa kitermelése, szállítása, feldolgozása és forgalmazása, ha az okozott kár értéke meghaladja az 100 ezer lejt.„Ijesztő, hogy a 2010–2014-es időszakban 17 millió köbméter fa kitermelésére volt engedély és 26 millió köbmétert vágtak ki. A 9 millió köbméter különbség a törvénytelen módon kivágott famennyiség” – mondta Remus Borza, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselője, a bizottság elnöke.Javasolják, hogy az eddigi bírság tízszeresét szabják ki azokra, akik háztartási, kőolajalapú, vegyi vagy mérgező hulladékot dobnak el az erdőben „Gyakorlatilag ötezer lejről 50 ezer lejre nőtt a legkisebb, és 10 ezer lejről 100 ezer lejre a legnagyobb kiszabható bírság a törvénytelen úton szerzett fa kitermelése, szállítása, feldolgozása és forgalmazása esetén” – tette hozzá Borza.Ha az okozott kár értéke meghaladja a 100.000 lejt, akkor bűncselekményről beszélünk, a kiszabható büntetés hat hónaptól három évig terjedő börtön, és a felhasznált eszközök, valamint a famennyiség, vagy, ha ez már nincs meg, akkor ennek megfelelő érték elkobzása – mondta el Borza.A javaslat a mezőgazdasági bizottság, majd a képviselőház plénuma elé kerül.

2017.03.29.

A két város közötti 137-es számú megyeiút-szakasz lehetne Hargita megye első, településeken kívül is járható bicikliútja.Hargita Megye Tanácsa európai uniós pályázatból újítaná fel a 137-es utat, ezzel egy időben épülne meg a bicikliút is, amelyre nagy szükség van, ugyanis Udvarhely és Felsőboldogfalva között nincs tömegközlekedés. A megyei tanács szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében az áll, ha az intézmény nem nyer pályázatot, a terveket a jövő évi költségvetésből, önerőből valósítanák meg.Kedden Borboly Csaba megyeitanács-elnök Sándor József, felsőboldogfalvi és Gálfi Árpád, székelyudvarhelyi polgármesterrel találkozott. A megbeszélésen néhány udvarhelyszéki biciklis is jelen volt. Kiderült, hogy a helységekben, ahol áthaladna az út, jó a helyzet a bicikliút tervezett nyomvonalának tulajdonviszonyát illetően: egy méter széles kerékpárútnak, valamint 75 centiméter széles járdának is jutna hely. A tervek most készülnek, amint a megbízott cég elkészül az első változattal, konzultálnak róla az érintett települések lakóival is.Az iskolába kerékpárral járni akaró gyermekek nagy számban vettek részt a találkozón, de a két város között nemcsak ők, hanem a munkába járó felnőttek számára is hasznos lenne az új kerékpárút – hangzott el. A helyiek elmondása szerint sok kerékpáros közlekedik a két település között, ezért nagy az igény a bicikliútra.A két polgármester részéről is pozitív a hozzáállás, így hamarosan a megyei tanáccsal közösen elkezdődnek a további egyeztetések a tervek elkészítéséhez. Mint elhangzott, a jelenlegi megyei utak mentén nincs mindenhol lehetőség kerékpársávok kialakítására. Borboly Csaba ezzel kapcsolatban jelezte, meg kell vizsgálni, hol mutatkozik igény biciklisávok kialakítására, és erre hol megfelelőek a terepviszonyok, valamint a megyei utak szélessége.

2017.03.29.

Alkategóriák