Hírek

Szerdára virradóra megjelent a hivatalos közlönyben a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet, annak ellenére, hogy a jogszabály gyors elfogadása ellen több mint tízezer ember tüntetett az ország nagyvárosaiban. A rendelet a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.

Klaus Johannis államfő szerdán a büntetőjogot módosító sürgősségi rendeletre utalva úgy vélekedett, megengedhetetlen, amit a kormány tett. „Ez megengedhetetlen, csúfot űz a kormány belőlünk, amikor az éj leple alatt, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyása nélkül hoz sürgősségi rendeletet olyan érzékeny témákban, mint a büntető törvénykönyv és a bűnügyi perrendtartás. Ezt nem tolerálhatjuk" – nyilatkozta az elnök újságíróknak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ülése előtt.  A hivatalos közlönyben megjelent rendelet értelmében ezentúl csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentette, öt évre rövidítve az elévülési időt. A Btk.-ba bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a „jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása". Az ellenzéki sajtó szerint a kormány ezzel próbálta megakadályozni azt, hogy a Btk. „rajtaütésszerű" megváltoztatásáért bűnpártolás gyanújával bepereljék. Hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és ezentúl – másodfokú rokonságig – nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. A büntető perrendtartás módosítása azonnal, a törvénykönyv módosítása a közzétételtől számított tíz napon belül lép hatályba. A bukaresti főügyészség szerdai tájékoztatása szerint az országban 2100 olyan köztisztviselő áll bíróság előtt, akik ellen hivatali visszaélésért, és csaknem kétezer olyan, akik ellen hanyag kezelésért emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Laura Kövesi, a DNA vezető ügyésze szerdán a Digi 24 hírtelevíziónak úgy vélekedett, hogy a kormányrendeletet bizonyos „személyekre szabták". Kövesi elmondta, a DNA által az elmúlt három évben hivatali visszaélés miatt összeállított vádiratok összesen egymilliárd eurós károkozást állapítottak meg, ám ha a bűncselekmény kikerül a Btk. hatálya alól és le kell zárni ezeket az ügycsomókat, az okozott kárt soha nem fogja behajtani az állam. A román sajtó szerint a Btk. módosításának kedvezményezettjei között számos kormánypárti és ellenzéki politikus, köztük Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke található.

 

2017.02.02.

Keddtől már benyújthatók a Szülőföldön magyarul pályázatok, jó hír, hogy nőtt az oktatási-nevelési támogatás összege - tájékoztat közleményében Ady-Kovács-Ferenczi Noémi programkoordinátor.

szulofoldon magyarul program

A pályázatokat a 2016/2017-es tanévre március 17-ig lehet beadni. Míg idén az oktatási-nevelési támogatás összege 22 400 forintnak megfelelő összeg (körülbelül 322 lej), azaz 5 200 forinttal (85 lejjel) több, addig a hallgatói támogatás összege nem változott.   Tavaly az oktatási-nevelési támogatás összege 237 lej, a hallgatói támogatásé 40 lej volt. A magyar kormány a támogatást 2013-ban csökkentette le 22 400 forintról 17 200 forintra.  A pályázat leadásához kötelező melléklet az igénylő szülő érvényes személyazonossági másolata, a gyermek érvényes személyazonossági másolata vagy születési bizonyítvány másolata, igazolás a tanintézménytől, amely tartalmazza az oktatás nyelvét, valamint az igazolatlan órák számát, és amennyiben a szülő családneve nem egyezik a gyermek családnevével, ezt indokló irat - olvasható a közleményben. 

Az igénylő szülő minden gyermeket, aki után igénylést nyújt be, egy adatlapon feltüntethet.

 

2017.02.01.

Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a kormány a büntető törvénykönyvet (Btk.) és bűnügyi perrendtartást kedden este, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását - jelentette be a kormányülés után Florin Iordache igazságügyi miniszter.

A román lapok egy része szerint "katasztrófával" érnek fel az elfogadott jogszabálymódosítások. Az államfő szerint "ez a jogállam gyásznapja." Bukarestben 10 ezer ember tüntetett az éjfél utáni percekben, könnygáz is előkerült, amikor egyesek megpróbáltak bejutni a kormány épületébe. Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a Grindeanu-kabinet dönteni fog az - ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált - büntetőjogi tervezetek ügyében. "A sürgősségi kormányrendelet módosítja és kiegészíti a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet. Gyakorlatilag ezzel a rendelettel összhangba hoztuk a büntető törvénykönyveket az alkotmánybíróság határozataival, amit vagy a kormánynak, vagy a parlamentnek kellett megtennie" - idézte az Agerpres Florin Iordache nyilatkozatát. A miniszter közölte azt is, hogy a kormány intézkedéscsomagot fogadott el, hogy megelőzze az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) áltak kilátásba helyezett bírságokat. "Ez ügyben elfogadtuk az egyes büntetéseket és a szabadságvesztéssel járó nevelő jellegű intézkedéseket kegyelembe részesítő törvény tervezetét.

E másik tervezet módosítja és kiegészíti a büntetés-végrehajtást szabályozó 2013/254-es törvényt" – magyarázta a tárcavezető.

 

2017.02.01.

Románia az utolsó helyen áll Európában az egészségügyi szolgáltatások minőségének tekintetében – derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index legfrissebb felméréséből. 

A 35 országot rangsoroló listán Románia évekig a 32. helyen állt, idén azonban Montenegró, Bulgária és Albánia is megelőzte. A Brüsszelben publikált kutatás szerint az egészségügyi rendszer számára elkülönített összegek tekintetében csak Albániánál állunk jobban. Az egészségügyi szolgáltatások minőségét vizsgáló felmérés arra is rámutatott a felmérésben, hogy Norvégia tízszer, Svájc és Luxemburg kilencszer több pénzt költ az egészségügyi rendszerére, mint a román állam. Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index szerint nagyon magas az abortuszok és a császármetszéses szülések száma – ezen a ranglistán csak Bulgária előz meg –, gyerekhalandóság tekintetében viszont Románia az első helyen áll, még mindig hat haláleset jutott ezer élve születésre.

Rossz minősítést kapott az ország az alkohol és a magas vérnyomás megelőzésében is. Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index összesen 48 mutatót vizsgál, ilyen az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések sikeressége, az elérhető szolgáltatások, a megelőzésben tett erőfeszítések, de kitér a betegek jogaira és a betegek informáltságára is. A hétfőn közzétett felmérést állami statisztikák, betegek véleménye és független felmérések alapján állította össze a brüsszeli székhelyű kutatóközpont, az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatóságának támogatásával.

 

2017.02.01.

Alkategóriák