Hírek

Hargita Megye Tanácsa csatlakozott a háromszéki kérelemhez
Csatlakozott Hargita Megye Tanácsa Tamás Sándor Kovászna megyei elnök azon kezdeményezéséhez, hogy a három székelyföldi megye – Hargita, Kovászna és Maros – vezetői együtt kérjék a pálinka megnevezés kiterjesztését Magyarország kormányától.

palinka

Az erről szóló elvi határozatot a január 30-i, hétfő esti rendkívüli ülésén fogadta el a hargitai testület. A háromszéki elnök által indítványozott szövegben ez áll: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott pálinkatörvény (2008. évi LXXIII. tv.) értelmében a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának kajszibarack párlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik. Annak ellenére, hogy Székelyföldön a mindennapokban használjuk a pálinka kifejezést, és fogyasztjuk a terméket, mégis a magyarországi pálinkatörvény tiltja a kifejezés használatát. Mi, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei tisztelettel kérjük ezen törvény módosítását az észszerűség mentén, azazhogy Magyarország jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés. Székelyföldön minőségi párlatot gyártanak házilag vagy kisüzemekben, éppen ezért kezdeményezzük a pálinka felvételét a Székelyföldi Értéktárba."

 

2017.01.31.

A Hargita megyei önkormányzatok által elfogadott mind a 43 autonómiahatározatot jogerősen semmisnek nyilvánították az igazságszolgáltatás különböző szintjein, miután a prefektus megtámadta ezeket a közigazgatási bíróságon. 

A határozatok egy részét a Hargita megyei törvényszék, másik részét a marosvásárhelyi ítélőtábla érvénytelenítette. 2014 és 2016 között Hargita megye 43 helyi önkormányzata fogadott el olyan határozatot, miszerint különálló, autonóm közigazgatási egységhez kívánnak tartozni, amelynek területén hivatalos nyelv lenne a magyar is.  A bíróságnak küldött indoklásában a prefektus rámutat, hogy "egy Székelyföld nevű közigazgatási régió" létrehozása ellentmond az alkotmány előírásainak, amely egyértelműen megszabja, hogy az ország területe, közigazgatási szempontból, községekbe, városokba és megyékbe szerveződik. Ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek ítélik a magyarnak mint hivatalos nyelvnek a bevezetését, ez ugyanis szembemegy az alkotmány 13. cikkelyének előírásával, miszerint "Romániában a hivatalos nyelv a román". 

A bíróság szerint az alkotmányban rögzítettől eltérő területi-közigazgatási egység létrehozásáról nem helyi, hanem országos népszavazáson lehetne dönteni.

 

2017.01.31.

A hétfői közvita következtetései és az igazságügyi miniszter álláspontja alapján dönt majd a kormány arról, milyen „megoldást” választ a közkegyelmi rendelet ügyében – nyilatkozta vasárnap Sorin Grindeanu miniszterelnök. 

„Hétfőn sor kerül a közvitára. Megkértem az igazságügyi minisztert, ismertesse velem a tárca konklúzióit, és hogy melyik úton kellene majd tovább haladnunk. Nagyon fontos ismernem a kezdeményező álláspontját, hogy a legjobb megoldást választhassuk” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy reményei szerint a következő napokban „határozott döntést” tudnak majd hozni a közkegyelmi rendelet tekintetében. Grindeanu azt is elmondta, vagy sürgősségi rendelettel, vagy felelősségvállalással, vagy törvénytervezet formájában rendelkeznek majd a közkegyelemről, illetve a Büntető törvénykönyv módosításáról. „Mindhárom módszer teljesen törvényes” - tette hozzá a miniszterelnök. 

A kormányfő ugyanakkor rámutatott, a közkegyelem önmagában nem oldja meg a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának kérdését, ehhez egy egész intézkedéscsomagra van szükség, amelyet a szaktárcának „a lehető legrövidebb időn belül” ismertetnie kell. Grindeanu hozzátette, a közeljövőben találkozni fog az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével. Mint mondta, „feltétlenül szükségesnek” tartja a vele való egyeztetést, hogy „valós képet” alkothasson a helyzetről.

 

2017.01.31.

Betiltotta a marosvásárhelyi táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását és újra a Heinekennek kedvezett! - adta hírül a sörmanufaktúra a Facebook-oldalán posztolt kép mellett.

A hírt a cég jogi képviselője, Hajdu Gábor ügyvéd is megerősítette a Maszolnak. A Facebook-oldalon közölt bejegyzés szerint a bíróság arra kötelezte az Igazi Csíki Sör gyártóit, hogy harminc napon belül semmisítsen meg „minden tárgyat és eszközt”. Mint írják, ezt a döntést annak ellenére hozta meg a román ítélőszék, hogy december 9-én az Európai Márkahivatal másodfokon is székely gyártónak ítélte a márkát.

„Az Unió döntését a román bíróság ezzel a döntésével figyelmen kívül hagyta!” – fogalmaznak. „Ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát!” – vonják le a következtetést.

A bejegyzésben a cég emlékeztet: az Igazi Csíki Sör székelyföldi gyáraiban jelenleg 140 ember dolgozik.  Hajdu Gábor, az Igazi Csíki Sört gyártó cég jogi képviselője a Maszolnak elmondta, a marosvásárhelyi táblabíróságon jogerős ítélet született a termék gyártásának és forgalmazásának a letiltásáról, fellebbezési lehetőség nincs. Az ügyvéd megerősítette, hogy az ítélet szerint meg kell semmisíteni az Igazi Csíki Sör gyártásánál használt, ezzel a márkanévvel ellátott eszközöket is. 

igazi csiki tiltas

Az ügyvéd felidézte, hogy a Heineken 2012-ben indított pert az Igazi Csíki Sör gyártója ellen.

Alkategóriák