Hírek

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) felszámolását kezdeményezte a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egységes Románia Párt (PRU) elnöke. A párt elnöke szerint a 2002-ben alapított költségvetési intézmény románellenességről tett tanúbizonyságot. Szerinte a CNCD az RMDSZ és más olyan érdekcsoportok befolyása alatt áll, amelyek "a hagyományos román keresztény értékek megsemmisítésén" ügyködnek. „A CNCD minden olyan románt megbírságolt, aki szót emelt a magyar szélsőségesség ellen. A CNCD a területi autonómia, és a terroristák ügyének szolgálatába állt, azt állítva például, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt (a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bebörtönzött kézdivásárhelyi aktivistáit) diszkriminálták" - méltatlankodott a törvénytervezet indoklásában a képviselő.

Mint köztudott, törvénytervezete kidolgozása előtt Bogdan Diaconut 4000 lejes bírsággal sújtotta a CNCD, amiért az önkormányzati választási kampányban azt mondta, hogy amennyiben megválasztják Bukarest főpolgármesterévé, nem lesz több melegfelvonulás a román fővárosban.

 

2016.10.04.

Több mint 2 ezer alkalmazottat vár a Román Rendőrség. Országos szinten közel 2400 posztra hirdettek versenyvizsgát. Főként járőrökre és közlekedési rendőrökre van szükség. Az érdeklődők péntekig adhatják le jelentkezésüket. Bővebb információk a Román Rendőrség honlapján olvashatók. Év elejétől több mint 8000 belügyminisztériumi alkalmazott ment nyugdíja, akkor lépett érvénybe ugyanis a jogszabály, amely értelmében 65 éves koruk előtt nyugdíjba mehetnek a rendőrök és fizetésük 65 százalékát kapják. A belügyminisztérium összesítése szerint 17.500 rendőrrel kevesebb van, mint ahányra szükség lenne.

 

2016.10.04.

Az emberi élet a tétje nagyon sokszor a medvetámadásoknak az anyagi kár mellett Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyében. Az említett megyék önkormányzati vezetői beadványt nyújtanak be a szakminisztériumhoz a vadak kilövési kvótáját illetően. A témában tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, a székelyföldi megyékben, akárcsak az ország más régióiban is, nagy port kavart a minisztérium által előterjesztett rendelet, amelyben csökkentik a kilövési kvótát. Az hírlik, hogy 2017-től pedig le szeretnék tiltani a medvék kilövését Romániában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a sajtó nagyon egyoldalúan mutatja be a problémát. Úgy látja, hogy azok, akik tiltakoznak a kilövési kvóta ellen, egyáltalán nem beszélnek az emberi áldozatokról. A Hargita megyei elnök elmondta, hogy a Régiók Bizottsága természetvédelmi szakbizottságának tagjaként csodálkozva tapasztalta: Brüsszelben nem tudnak az emberi áldozatokról. A Hargita megyei elnök kifejtette, hogy Hargita Megye Tanácsa többször felhívta a figyelmet a problémára, Dacian Cioloș miniszterelnökhöz is fordult, mert a hatóságok érdemben nem foglalkoznak az emberéletet veszélyeztető esetekkel. Személy szerint hibásnak tartja az úgynevezett zöldbárókat, akik több uniós pályázat haszonélvezőiként, önös érdekből védik az állatokat. A megyevezetők arra biztatnak minden érintettet, hogy jelentsék az esetleges vadkárokat, mert ezek függvényében szabja ki a minisztérium a kilövési engedélyeket.

 

2016.10.04.

Lazăr Comănescu külügyminiszter szerint Románia a schengeni övezetben a külső határok védelmét szilárdító tényező lenne, és ezt az Európai Unió országai is egyre inkább belátják.
A külügyminiszter szerint Romániának a bevándorlási hullám közepette sikerült bizonyítania, hogy határa - amely nagyobb részt az Európai Uniónak is a külső határa - biztos, jól védett.
A külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy Románia a befogadási kapacitása függvényében tud menekülteket fogadni. Hozzátette, hogy - emlékezete szerint - három és négyezer közötti embert tud elhelyezni.
A riporter kérdésére, hogy törekszik-e Románia a befogadói kapacitása növelésére, kijelentette: arra irányuló törekvés létezik, hogy Románia helyt álljon a migrációs válságban.
A külügyminiszter szerint a gazdasági migrációt a szaharai térségbeli munkahelyteremtés elősegítésével lehetne fékezni, a háborús térségekben pedig azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen forrásokból finanszírozzák a terrorista erőket, és ezek honnan szerzik be a harci eszközeiket. Szerinte csak ezeknek a tényezőknek az ismeretében lehet közelebb jutni a megoldásokhoz.

 

2016.10.03.