Hírek

Klaus Johannis államfő kihirdette szerdán azt a törvényt, amely szerint egy élelmiszer-utalvány értéke nem lehet több 15 lejnél - tudatja az elnöki hivatal közleménye.  A jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követő hónap első napjától lép érvénybe. A szenátus még június végén szavazta meg nagy többséggel az erre vonatkozó törvénymódosító tervezetet.

A kormány negatívan véleményezte a jogszabályt. A törvény szerint a munkáltatónak jogában áll eldönteni, hogy a továbbiakban is a jelenlegi, valamivel több mint kilenc lej értékű utalványokat adja alkalmazottjainak, vagy megemeli az értéküket 11, 13, vagy legtöbb 15 lejre. Az eddigi utalványokat ugyanakkor sok helyen kártyára cserélték, így már nincs a papíralapú utalványhoz kötve az érték. A jogszabály előterjesztőinek indoklása szerint a jelenlegi, 9,41 lejes értékű utalvány még egy ebéd kifizetésére sem elég. A kezdeményezők ugyanis kiszámolták, hogy egy ebéd átlagos ára catering-rendszerben 10-13 lej között váltakozik az országban.

„Az államnak és a munkáltatóknak kötelességük napi egy tisztességes étkezést biztosítani az alkalmazottaknak” – olvasható az indoklásban. Az előterjesztők szerint az ételjegyek értéke jelenleg Romániában a legkisebb (2,13 euró) az EU-ban. Ausztriában az utalvány értéke 4,40, Belgiumban 7, Franciaországban 10,58, Görögországban 6, Szlovákiában 4,20 euró.

 

2016.11.17.

Az infrastrukturális beruházásokra szánt költségvetés lefaragásához vagy adóemelésekhez vezethetnek a parlament által elfogadott béremelések a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai képviselője szerint. 

Alejandro Hajdenberg úgy látja, hogy az intézkedések miatt a költségvetési hiány eléri jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát, ami messze meghaladja a washingtoni székhelyű pénzintézet által ajánlott 2 százalékos szintet. Elsősorban a költségvetésre nehezedő nyomást említette, hiszen adók esnek ki, miközben nőnek a kiadások, de az ország gazdaságát is negatívan befolyásolhatják ezek az intézkedések, hiszen a magánszféra is kénytelen lesz követni a béremeléseket, hogy ne vándoroljon el a munkaerő, ami pedig Románia gazdasági versenyképességéből fog visszavenni. Közben Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is bírálta az elmúlt időszakban hozott intézkedéseket. 

„A jövő évi költségvetés elég nehezen áll majd össze, figyelembe véve ezeket a javaslatokat. Politikai döntések születtek, amikről mi mint közgazdászok, nem nyilatkozunk. Inkább kérdezzék meg a történelmet, mert Romániában voltak már hasonló intézkedések” – jegyezte meg Isărescu a januártól tervezett adócsökkentések, illetve a parlament által a napokban megszavazott béremelésekre utalva.

 

2016.11.16.

Megtámadta az alkotmánybíróságon az államfő a rádió- és tévéilleték, illetve további 101 nem adó jellegű illeték eltörléséről szóló törvényt – közölte az elnöki hivatal.

localtvradio

Klaus Johannis egy korábbi vitafórumon már jelezte: kihirdette volna a Szociáldemokrata Párt által előterjesztett jogszabályt, ha az nem rendelkezne a tévé- és rádióilleték megszüntetéséről is. Az államfő akkor azt kifogásolta, hogy a tervezetet nem bocsátották közvitára, a parlament sürgősségi eljárással, mindössze két hét leforgása alatt fogadta el. A közlemény szerint a törvény tartalma és elfogadásának módja ellenkezik az államhatalmi ágak szétválasztásának elvével, a parlament és a kormány viszonyát, illetve a kormány szerepét szabályozó alkotmányos előírásokkal. Mint ismert, a törvény elfogadása után a közrádió és a köztévé vezetői, illetve több civil szervezet is felkérte az államfőt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt. Az egyik fő érv az volt, hogy a rádió- és tévéilleték eltörlése veszélyezteti a két közszolgálati intézmény függetlenségét.

 

2016.11.16.

A gazdaság éves szinten 4,9 százalékkal bővült az első háromnegyedévben, a GDP a harmadik negyedévben 4,4 százalékkal, a kiigazított érték szerint 4,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva - közölte  az országos statisztikai intézet. A munkanapokkal és a szezonális naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 4,8 százalék volt. A negyedévenkénti összevetés szerint a hazai bruttó termék (GDP) 0,6 százalékkal nőtt a július-szeptember közötti időszakban a második negyedévhez viszonyítva. Az első fél évben még 5,2 százalékos gazdasági növekedést mértek a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A bővülés fő hajtóereje a belföldi fogyasztás, amely a többlépcsős adócsökkentések nyomán ugrott meg. A kormány hivatalosan 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre, de a Nemzetközi Valutaalap 5 százalékra emelte a gazdaság idei egész éves növekedésére vonatkozó becslését. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is 4,8 százalékra emelte prognózisát a korábbi 4 százalékról.

 

2016.11.16.

Alkategóriák