Hírek

Elkezdődött a december 11-én tartandó parlamenti választásokat megelőző kampány.  A korteskedés a választások előtt egy nappal, december 10-én reggel 7 órakor ér véget.

vote

A Központi Választási Iroda adatai szerint a politikai alakulatok összesen 4.251 képviselő és 2.226 szenátorjelöltet indítanak a parlamenti választásokon. Az Állandó Választási Hatóság november 8-i közlése értelmében 18.906.721 szavazati joggal rendelkező állampolgár járulhat az urnákhoz december 11-én. A választási listákat a szavazás előtt három nappal, december 8-án állítják össze. A külföldön élő román állampolgárok közül 8.889-en jelezték, hogy élni kivánnak a levélszavazás lehetőségével. Nekik már kiküldte a Román Posta a szavazólapokat, voksaikat a 43-as számú körzeti választási iroda összesíti.

A 2016-os parlamenti választások megszervezésére 227,7 millió lejes keretet különített el a kormány.

 

2016.11.14.

Több mint két év halasztás után szombattól kötelező az elektronikus kórlap használata az egészségügyben - tájékoztat az economica.net.  Az elektronikus kórlap digitális formában tárolja az összes páciens adatait a betegségeiről, allergiáiról, eddigi kezeléseiről, családtagja egészségi állapotáról stb. A kórlapok szó szerint életeket menthetnek, a saját adataihoz pedig bárki pillanatok alatt hozzáférhet.

Szombattól a családorvosoknak kötelező lesz létrehozniuk az e-kórlapokat a hozzájuk tartozó betegről. A kórlapok használata minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó, magán- és közkórházban dolgozó orvosnak, laboránsnak kötelező, függetlenül attól, hogy a beteg biztosított-e vagy sem. A kórlapon lévő információk titkosítottak, és a páciensen kívül csak az orvos férhetnek hozzá. A kórlapot megtekintéséhez csupán a személyi számot kell megadni. Így bárki ellenőrizheti például, hogy azt a kezelést kapta-e, amelyet a rendszerben feltüntettek.  Az egészségügyi kártya és az e-recept után az e-kórlap bevezetésével szeretnék visszaszorítani a visszaéléseket. Az átláthatóság célja, hogy az egészségbiztosító csak azokat a szolgáltatásokat térítse meg, amelyet a beteg tényleg megkapott.

 

2016.11.14.

Mit tennének a Hargita megyei végzős fiatalok az érettségi után, illetve hol látják magukat tíz év múlva, erről készített felmérést a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség. Az eredményeket november 10-én a csíkszeredai megyeházán tartott sajtótájékoztatón ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség igazgatója és Rátz István megyei tanácsos, Hargita Megye Tanácsa ifjúsági és sportbizottságának elnöke. A fejlesztési ügynökség munkatársai megkérdeztek minden Hargita megyei végzőst, több mint 2500 diákot, és arra voltak kiváncsiak, hogy iskola után a kivándorolást, az itthon maradást, esetleg a vállalkozást tervezik, ismertette Barabás Csaba. Barabás Csaba ismertette: 2507 diák válaszolt a kérdőívre, minden végzős a megyéből. Az adatok feldolgozásánál a megyét négy térségre – Csík, Udvarhely, Gyergyó, Maroshévíz – osztották. A diákok 63,6%-a szeretne továbbtanulni, a legtöbben Maroshévíz környékéről. A megkérdezettek több mint fele, 55,6% szeretne vállalkozást indítani, legtöbbjük Maroshévíz környékéről. 66,4% először továbbtanulna és utána vállalkozna, 33,6% pedig saját vállalkozást indítana továbbtanulás nélkül. Azt is megkérdezték, hogy mit szeretnének rögtön az iskola befejezése után: 4,1% munkanélküli segélyért folyamodna, 53,8% folytatná a tanulmányait, 20,3% munkát vállalna Romániában, 28,2% munkát vállalna külföldön.  A fiatalok 2517 lejes átlagfizetést határoztak meg optimálisnak, itt a fiúk, akik nagyobb fizetést szeretnének, és a térségek közül itt is kiemelkedik Maroshévíz. 54,5% tíz év múlva Hargita megyében látja magát, 20% valahol az országban, 25% külföldön: egynegyedük Magyarországon, a többi Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban és egyéb külföldi helyszíneken. A megkérdezettek 40%-a véli úgy, hogy az egyetemen nem lehet piacképes tudást szerezni, 60% gondolja azt, hogy Nyugaton könnyebb munkát találni, ismertette a felmérés eredményét Barabás Csaba. Barabás Csaba kihangsúlyozta: felmérésük nem az aktuális helyzetet tükrözi, hanem a végzősök jövőbeli elképzeléseit.

 

2016.11.11.

A fiatal házaspárok - bizonyos feltételek mellett - akár előleg befizetése nélkül is részesülhessenek az Első Ház program keretében nyújtott kedvezményes hitelből - Vasile Dîncu regionális fejlesztési miniszter szerint egy ilyen előírás bevezetését is fontolgatja a tárca a nagy népszerűségnek örvendő program kapcsán. 

A miniszter csütörtökön hangsúlyozta, az Első Ház program mindenképpen folytatódni fog, és a pénzügyminisztérium illetékeseivel arról is egyeztettek, hogy jövőre növelni kellene a lakásvásárlásra kedvezményes hiteleket biztosító program költségvetését.  "Ugyanakkor felmerült, hogy módosítani kellene bizonyos előírásokon. Az előleget például a hiteligénylők jövedelmének függvényében kellene meghatározni, ami a fiatal házaspárok esetében nem lenne túl nagy" - fogalmazott Vasile Dîncu. 

elsohaz


Arra a kérdésre, hogy számítani lehet-e arra, hogy a jelenlegi 5 százalékos előleg 0 százalékosra csökken, a miniszter úgy válaszolt, ezt a témában végzendő elemzések döntik majd el. "Mi mindenképpen el szeretnénk érni, hogy a jövedelemszintet is vegyék figyelembe a hitelszerződések megkötésekor" - mutatott rá Dîncu.

 

2016.11.11.

Alkategóriák